Fizetett tapsolók

A cég neve Rent-A-Fan, bár ez a név félreérthető: Az emberek, akiket Klaus Bernhard, a főnök és tulajdonos koncertekre, ünnepségekre vagy néptelen temetésekre elküld, nagy hanggal vagy épp csöndes meghatódottsággal vesznek részt a rendezvényen. Csak éppen nem belső indíttatásból – hanem fizetségért. Afféle biztonsági résztvevők, akik kellemetlen aggasztó helyzeteket képesek megmenteni: olyan rockkoncertet, amire csak tíz jegy kelt el, frusztrált alkalmazottaknak tartott céges rendezvényt, vagy egy nem szeretett híresség temetését.

Közel 300 évvel ezelőtt színházi közönségként tapsoltak a bértapsolók (klakőrök).  Mi a feladata a modern klakőröknek?

Klaus Bernhard: Klasszikus klakőrök vannak  ma is. De manapság általában tömeget alkalmaznak tapsolásra. Például egy cég rendezvényen, hogy a résztvevők sztároknak érezzék magukat. Vagy egy vásáron, hogy a látogatók úgy érezzék magukat, mint az ünnepelt, megtapsolt filmsztárok a vörös szőnyegen.

Hogyan jött Önnek a gondolat, hogy bértapsolókat közvetítsen?

Japánban és Koreában a futball-világbajnokságon jött az ötlet. A televízióban ott üres lelátókat mutattak. És akkor gondoltam, hogy élő eseményekhez lehetne nézőközönséget szolgáltatni.



Kik jelentkezhetnek Önnél munkára? Milyennek kell lennie egy jó klakőrnek?

Egy jó klakőrnek nyitottnak kell lennie, és lelkesedjen az új dolgokért. Ha valaki bizonytalan, és csak téblábol, az nem való erre a munkára.

Amikor kap egy felkérést hogyan lát neki a munkának? Hogy kell ezt elképzelni?

Elkezdem a tényleges intézkedést. És természetesen átgondolom a megrendelő költségeit. Egy koncert esetén viszonylag könnyen meg lehet gondolni, hogy ha eddig 10 jegyet adtak el, akkor még arra lehet számítani, hogy valamennyit el tudnak adni. Ekkor 50, 60, 70 embert ajánlunk fel. Nem lehet szabványt mondani, de ha valaki azt akarja, hogy a vörös szőnyegtől jobbra és balra is álljanak emberek, akkor méterenként két embert számolok.

Pontosan kik szerződnek Önnel?

Leginkább vállalatvezetők és lemezkiadók keresnek meg. De előfordul az is, hogy maga a zenekar, ha még nem eléggé ismertek. Ezek általában kezdő zenekarok, és a kiadókat is meghívják.

Meg tudja Ön különböztetni az igazi tapsolókat a szerepet játszóktól?

Nem, nem lehet megkülönböztetni. Mivel az igazi rajongók lelkesedése, fölfokozott állapota átragad a mi embereinkre. És így nem lehet köztük különbséget tenni.



Tehát társadalmi ragály. El lehet képzelni, hogy nemcsak a szórakozás területén lehet így alkalmazni embereket. Vannak olyan rendezvények, amelyekre nem tud embereket adni?

Teljesen világos, hogy politikai véleményformálásban nem veszünk részt. Ha egyszerűen egy párt vagy egy helyi szervezet belső rendezvényéről van szó, ahol például valakinek a születésnapját ünneplik, és alkalmazni akarnak néhány tapsolót, az más. De a Rent-A-Fan semmiben nem vesz részt, ahol politikai véleményformálás zajlik.

Ezek szerint nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is jártas a tapsolásban?

Igen, már gondolkodtam azon, hogy talán indíthatnék egy taps-tanfolyamot.

Mit tanítana egy ilyen taps-tanfolyamon?

Azt, hogy hogyan kell jól tapsolni. Néha látom, hogy az emberek nem tudnak jól tapsolni. Én tudom, hogy jómagam képes vagyok nagyon-nagyon hangosan tapsolni.

Meg tudja nekem mondani, hogyan kell a legjobban tapsolni?

Ha az ember a két tenyerét egyszerűen egymáshoz üti, az természetesen nem jó, ez kevésbé lesz hangos. Az a legjobb, ha az egyik kezével egy kis öblöt csinál, és a másik kezén levő ujjaival ezt a kis öblöt üti.

Még egy utolsó kérdés: Mi volt a legérdekesebb rendezvény, ahol a Rent-A-Fan embereit alkalmazták?

Ez egy temetés volt. Természetesen nem tapsolni kellett. A halott ismert ember volt, és a marketingesek egyszerűen féltek, hogy kevesen lesznek a temetésen, és tíz embert kellett odaküldenünk.